VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI SZABÁLYZAT

1. Általános rendelkezések

A HELL Automata Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság) a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztv.) II. Fejezete alapján a visszaélések bejelentésének eljárási rendjéről az alábbiak szerint rendelkezik.

1.1. A szabályzat célja

Jelen szabályzat célja, hogy meghatározza a Társaság visszaélésmegelőzési stratégiáját, továbbá a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére, használatára és kezelésére vonatkozó követelményeket és felelősségi köröket.

A Szabályzat célja továbbá, hogy

a bejelentők a lehető legrövidebb időn belül tegyenek bejelentést az esetleges jogsértésekről, visszaélésekről,
biztosítsa a bejelentő védelmét az esetleges retorziók ellen,
biztosítsa a bejelentő, az érintett személy és a rendelkezésre bocsátott információk bizalmas kezelését
biztosítsa a bejelentés hatékony kivizsgálását.

1.2. A szabályzat hatálya

1.2.1. A szabályzat személyi hatálya kiterjed a Társaságra, a visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével megbízott bejelentővédelmi ügyvédre, valamint a Bejelentőre.

Bejelentő lehet:

a Társaság által foglalkoztatott,
az a foglalkoztatott, akinek a Társaságnál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt,
a Társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött,
az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a Társasággal szerződéses kapcsolatban áll,
a Társaság tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a Társaság ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,
a Társasággal szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
a Társaságnál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,
a Társasággal a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
az a személy, akinek a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a Társasággal megszűnt.

1.2.2. A szabályzat tárgyi hatálya a Társaság visszaélés-bejelentési rendszere. Visszaélésnek tekintendő a Társaság működésében tapasztalt jogellenes, vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény vagy mulasztás, illetve egyéb visszaélés. Ez magában foglalja különösen, de nem kizárólagosan az alábbiakat:

bűncselekmények elkövetését;
általános érdekeket érintő súlyos fenyegetést vagy károkozást;
bármely alkalmazandó jogszabály egyértelmű megsértését;
visszaélést, csalást;
szervezeti szabályok megsértését;
megfélemlítést;
összeférhetetlenséget;
a fentiek bármelyikének szándékos eltitkolását.

2. A bejelentés megtételének módjai

A Bejelentő a bejelentést írásban vagy szóban teheti meg, a Társaság által alkalmazott bejelentővédelmi ügyvéd útján.

2.1. Szóbeli bejelentés

A szóbeli bejelentést személyesen lehet megtenni, a bejelentővédelmi ügyvéd ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében, ügyfélfogadási időben, előre egyeztetett időpontban, az alábbiak szerint:

A bejelentővédelmi ügyvéd neve: dr. Szikszai Anita egyéni ügyvéd (KASZ: 36069562)

A szóbeli bejelentés helye: 3530 Miskolc, Erzsébet tér 2.

Ügyfélfogadási idő: hétfőn és szerdán 10:00-14:00 között

Szóbeli bejelentés esetén a bejelentővédelmi ügyvéd felhívja a Bejelentő figyelmét a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik.

2.2. Írásbeli bejelentés

Az írásbeli bejelentést az alábbi csatornákon lehet megtenni:

e-mailben: drszikszaianita@gmail.com
postai úton: 3530 Miskolc, Erzsébet tér 2.

3. A bejelentés kezelése

3.1. A bejelentés rögzítése

3.1.1. A bejelentővédelmi ügyvéd a szóbeli bejelentést írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a Bejelentő számára másodpéldányban átadja. A bejelentővédelmi ügyvéd a szóbeli bejelentés írásba foglalása során teljes és pontos jegyzőkönyvet köteles készíteni.

3.1.2. A bejelentővédelmi ügyvéd az írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a Bejelentő számára. A visszaigazolás keretében a Bejelentő részére általános tájékoztatást kell nyújtani az e törvény szerinti eljárási és adatkezelési szabályokról.

3.1.3. A bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentés kivonatát az érintett Társaságnak továbbítja oly módon, hogy abból a Bejelentő ne legyen azonosítható. Ez alól kivétel, ha a Bejelentő előzetesen, írásban hozzájárult személyes adatai továbbításához.

3.1.4. Ha a bejelentés a Társaság vezető tisztségviselőjének cselekményével vagy mulasztásával függ össze, a bejelentővédelmi ügyvéd a Társaság felügyelőbizottságát, könyvvizsgálóját, valamint a Társaság legfőbb döntéshozó szervét vagy a tulajdonosi jogok gyakorlóját haladéktalanul értesíti a bejelentésről.

3.2. A bejelentés kivizsgálása

3.2.1. A bejelentővédelmi ügyvéd közreműködik a Panasztv. 19. § (1) bekezdése szerint a Társaságnál, mint foglalkoztatónál erre a célra kijelölt pártatlan személy vagy szervezeti egység általi kivizsgálásban a Panasztv. 52. § (1) bekezdés d) pontja alapján, továbbá közreműködik a kivizsgálás eredményeként javasolt intézkedések végrehajtásában és mindezek adminisztrációjában. A bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kell kivizsgálni.

A fenti határidőt különösen indokolt esetben, a Bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet meghosszabbítani. A Bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbítása indokairól e-mailben kell tájékoztatni. Az eljárás ebben az esetben sem haladhatja meg a három hónapot.

3.2.2. A bejelentés kivizsgálása során a bejelentővédelmi ügyvéd kapcsolatot tart a Bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a Bejelentőt. A bejelentővédelmi ügyvéd világos és könnyen hozzáférhető információt nyújt a belső visszaélés-bejelentési rendszer működésére, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra vonatkozóan.

3.2.3. A bejelentővédelmi ügyvéd a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a foglalkoztató más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatja meg. Ezen szabályok arra a személyre is alkalmazandók, aki a bejelentésben ugyan nem értinett, de a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet.

3.2.4. A bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról (1. sz. melléklet). A tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítani kell, hogy a bejelentésben érintett személy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását. Ezen szabályok arra a személyre is alkalmazandók, aki a bejelentésben ugyan nem értinett, de a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet.

3.2.5. A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a visszaélések orvoslására. Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről.

3.2.6. A bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a Bejelentőt írásban tájékoztatja. Az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha a bejelentővédelmi ügyvéd az előzőekben írtakról a Bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást tudomásul vette.

3.3. A bejelentés kivizsgálásának mellőzése

A bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha

a) a bejelentést azonosíthatatlan Bejelentő tette meg, (azonosíthatatlan a bejelentő, ha a Bejelentő személyére vonatkozóan – az erre vonatkozóan tett észszerű erőfeszítések dacára – nem áll a bejelentővédelmi ügyvéd rendelkezésére elegendő információ),

b) a bejelentést Bejelentőnek nem minősülő személy tette meg,

c) a bejelentés ugyanazon Bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve

d) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy (a továbbiakban együtt: bejelentésben érintett személy) jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

Ha a fentiek alapján a bejelentés kivizsgálása mellőzhető, a bejelentővédelmi ügyvédnek ezen tény megállapításáig el kell végeznie a bejelentés fogadásával, rögzítésével, valamint a bejelentéssel összefüggő tájékoztatások megadásával kapcsolatos feladatokat.

3.4. A bejelentés értékelése

A bejelentés kivizsgálása során a bejelentővédelmi ügyvéd értékeli a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát (akár a bejelentésben érintett személy bevonásával), valamint javaslatot tesz azon intézkedések meghozatalára, amelyek alkalmasak a bejelentésben foglalt, vagy a kivizsgálás során feltárt visszaélések orvoslására, és azt továbbítja a Társaság részére.

4. Személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok

4.1. A kezelt adatok köre

A bejelentővédelmi ügyvéd

a) a Bejelentőnek,

b) annak a személynek, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, és

c) annak a személynek, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet,

a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatait kezeli, kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából.

A bejelentővédelmi ügyvéd az általa kezelt adatok közül haladéktalanul törli azokat a személyes adatokat, melyek nem tartoznak az előzőekben meghatározott, a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatok közé.

4.2. A kezelt adatok továbbítására, átadására vonatkozó szabályok

4.2.1. A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt személyes adatok csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a Bejelentő hozzájárult. A Bejelentő személyes adatai hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra.

A Bejelentőre vonatkozó személyes adatok átadása a Bejelentő hozzájárulása nélkül is továbbadhatók, ha nyilvánvalóvá vált, hogy a Bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és

a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, úgy személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,

b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, úgy személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

4.2.2. Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a Bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.

4.2.3. A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, e törvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor.

5. A visszaélést bejelentők védelme

5.1. A bejelentővel szemben nem alkalmazható hátrányos intézkedés, amennyiben a bejelentés megtétele jogszerű volt.

A bejelentés megtétele jogszerű, ha

a bejelentő a bejelentését a bejelentővédelmi ügyvéd által működtetett visszaélés-bejelentési rendszer bármely csatornáján keresztül megtette
a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységgel összefüggésben szerezte és
alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.

Hátrányos intézkedésnek minősül a Bejelentő számára hátrányos cselekmény vagy mulasztás, különösen:

a) a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések,

b) a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása,

c) a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása,

d) a képzés megtagadása,

e) a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia,

f) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása,

g) a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés,

h) a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód,

i) a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják,

j) egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése,

k) a károkozás, amely magában foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is,

l) az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet,

m) az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása,

n) az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és

o) az engedély visszavonása.

A hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során, ha a Bejelentő a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja, vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal, és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.

5.2. A Társaság nem alkalmazhat semmilyen, a Bejelentő tulajdonában álló jogalany vagy a Bejelentővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy más, szerződéses jogviszonyban álló jogalany számára hátrányos intézkedést, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor. Ez az intézkedés akkor is jogellenesnek minősül, ha az egyébként jogszerű lenne.

A hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során – ha a jogalany a Bejelentővel fennálló, jelen bekezdés szerinti kapcsolatát, valamint a Bejelentő a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja, vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal, és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.

5.3. A bejelentés jogszerű megtétele esetén a Bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információfelfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

A bejelentés jogszerű megtétele esetén a Bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a Bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el.

A Bejelentő a bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a Bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

5.4. Hatósági vagy bírósági eljárás során a Bejelentőt megillető jogokat korlátozó vagy kizáró nyilatkozatra, szerződésre, szabályzatra jogszerűen hivatkozni nem lehet.

5.5. Az 5.1-5.4. pontokban rögzített védelem nem illeti meg a bejelentőt, ha

a) bejelentésével a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi,

b) a bejelentés megtétele során törvényben meghatározott, az orvosi titokra, az ügyvédi titokra vonatkozó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget,

c) a bejelentés megtétele során az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként a hivatásánál fogva rá irányadó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget,

d) a bejelentés megtétele során a bírói ítélkezéssel kapcsolatban a törvény által védett titok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi,

e) bejelentésével a büntetőeljárási szabályok szerinti adatkezelési szabályokat megszegi, vagy

f) a rendvédelmi szervek, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományának a tagjaként a bejelentésével az e szervek tevékenységére vonatkozó, jogszabályban meghatározott szabályokat megszegi.

5.6. Az 5.1.-5.4. pontokban rögzített védelem irányadó arra a Bejelentőre, aki személyazonosságának felfedése nélkül tesz jogszerű bejelentést, és későbbi azonosítását követően vele szemben a Társaság hátrányos intézkedést alkalmaz.

5.7. Az 5.1.-5.4. pontokban rögzített védelemben részesül, aki

a) a jogszerű bejelentést tevő Bejelentő részére segítséget nyújt a bejelentés megtétele során,

b) a jogszerű bejelentést tevő Bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő munkatársa vagy családtagja –, akit hátrányos intézkedés érhet.

6. Záró rendelkezések

6.1. Alkalmazott jogszabályok

2023. évi XXV. törvény – a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról
az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) – az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről
2011. évi CXII. törvény – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
2012. évi I. törvény – a munka törvénykönyvéről
az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendelete – a természetes személykenek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) – GDPR
2017. évi LIII. törvény – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról.

6.2. Hatályba lépés

A jelen Szabályzatot a Társaság Igazgatósága 2023. július 25. napján hagyta jóvá. A hatályba lépés napja: 2023. július 25.

6.3. Vegyes rendelkezések

Ha a bejelentővédelmi ügyvédhez tévedésből bármely Társaság által gyártott vagy forgalmazott termékei feltételezett mellékhatásával kapcsolatos Bejelentés érkezik, a bejelentővédelmi ügyvéd köteles azt haladéktalanul az adott Társaság illetékes szervezeti egységéhez továbbítani.
A jelen Szabályzatban részletesen nem szabályozott kérdésekben a Panasztörvényben foglaltak az irányadók.

………………………………………….
HELL Automata Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság
képviseletében
Barabás Ernő ügyvezető

1. SZ. MELLÉKLET

A HELL Automata Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság

által működtetett közös belső visszaélés-bejelentési szabályzatához

A BEJELENTŐ TÁJÉKOZTATÁSA A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELMÉRŐL

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

A BELSŐ VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI RENDSZER KERETEI KÖZÖTT ELENGEDHETETLENÜL SZÜKSÉGES SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE VONATKOZÁSÁBAN

1. Adatkezelő

HELL Automata Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság

1062 Budapest, Andrássy út 126.

Cg. 01-09-901347,

Adószám: 14379927-2-42,

KSH száma: 14379927-4799-113-01,

képviseli: Barabás Ernő ügyvezető

(a továbbiakban: az „Adatkezelő”)

2. Belső visszaélés-bejelentési rendszer (továbbiakban: Visszaélés-bejelentési rendszer) keretei között elengedhetetlenül szükséges személyes adatok

A Visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. A bejelentő, azaz Ön a bejelentést írásban vagy szóban teheti meg. A belső visszaélés-bejelentési rendszerben adatkezelésre kerül a bejelentő személyes adatai, valamint annak a személyes adatai, akinek a magatartása vagy mulasztása okot adott a bejelentésre, továbbá akinek érdemi információja van a bejelentéssel kapcsolatosan. A bejelentési rendszerből minden más – az előzőekben meghatározottakhoz nem tartozó – személyes adat haladéktalanul törlésre kerül.

Az adatkezelés jogalapja: Jogi kötelezettség teljesítése. [GDPR 6. cikk (1) bek. c.) pont] A bejelentést a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény értelmében kötelesek vagyunk kivizsgálni és kezelni.

Az adatkezelés célja: Kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése.

Az adatkezelés időtartama: A fentebb meghatározott cél megvalósításáig őrizzük meg az adatokat.

Címzetti kör: A bejelentő személyes adatai csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező állami szerv és hatóság részére adhatók át, ha ezen állami szerv és hatóság annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő hozzájárult. A bejelentő személyes adatai hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra. Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt, a személyes adatait az erre vonatkozó eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

Harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítás: Kizárólag jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor.

3. Bejelentő jogai

Az adatkezelés kapcsán Önt az alábbi 3.1.-3.4. pontokban részletezett jogok illetik meg. Amennyiben élni szeretne valamelyikkel, kérjük, hogy kérését írja meg nekünk az alábbi elérhetőségre:

Cím: 1062 Budapest, Andrássy út 126.

Azonosítás

A kérése teljesítése előtt minden esetben azonosítanunk kell az Ön személyazonosságát. Ha nem tudjuk Önt azonosítani, sajnos nem teljesíthetjük a kérését.

A kérés megválaszolása

Az azonosítást követően írásban, elektronikusan, vagy az – Ön kérésére – szóban nyújtunk tájékoztatást a kéréssel kapcsolatban.

Ügyintézési határidő

Legkésőbb a kérés beérkezésétől számított 1 (egy) hónapon belül tájékoztatjuk Önt a kérése nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további 2 (két) hónappal meghosszabbítható, amiről még az 1 (egy) hónapos ügyintézési határidőn belül tájékoztatjuk Önt.

Kötelesek vagyunk Önt az intézkedés elmaradásáról is tájékoztatni az egy hónapos ügyintézési határidőn belül. Ez ellen panaszt nyújthat be a NAIH-nál (4.1. pont), és élhet bírósági jogorvoslati jogával (4.2. pont).

Az ügyintézés díja

A kért tájékoztatás és intézkedés díjmentes. Kivételt képez az az eset, ha a kérés egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó. Ebben az esetben díjat számolhatunk fel, vagy megtagadhatjuk a kérés teljesítését.

3.1. Tájékoztatást (hozzáférést) kérhet

Ön tájékoztatást kérhet arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha igen:

Mi a célja?
Pontosan milyen adatok kezeléséről van szó?
Kinek továbbítjuk ezeket az adatokat?
Meddig tároljuk ezeket az adatokat?
Önnek milyen jogai és jogorvoslati eszközei vannak ezzel kapcsolatban?
Kitől kaptuk az Ön adatait?
Hozunk-e automatizált döntést Önre vonatkozóan az Ön személyes adatai felhasználásával? Ilyen esetekben arról is kérhet tájékoztatást, hogy milyen logikát (módszert) alkalmazunk, és arról, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, milyen várható következményekkel jár.
Ha azt tapasztalta, hogy adatait nemzetközi szervezet, vagy harmadik ország (nem uniós tagállam) felé továbbítottuk, úgy kérheti annak bemutatást, hogy mi garantálja személyes adatai megfelelő kezelését.
Kérhet másolatot a kezelt személyes adatairól (A további másolatokért az adminisztratív költségeken alapuló díjat számíthatunk fel.)

3.2. Helyesbítést kérhet

Ön kérheti, hogy javítsuk, illetve egészítsük ki az Ön pontatlanul, vagy hiányosan rögzített személyes adatát.

3.3. Kérhet személyes adatai törlését

Ön kérheti, hogy töröljük az Ön személyes adatait amennyiben:

A személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat kezeltük;
A pusztán az Ön hozzájárulása alapján végzett adatkezelések esetén;
Ha tiltakozása eredményes;
Ha megállapításra kerül, hogy a személyes adatokat jogellenesen kezeljük;
Uniós vagy hazai jogszabály előírja.

A személyes adatokat nem törölhetjük, amennyiben azokra szükség van:

a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;
a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből;
a népegészségügy területét érintő közérdek alapján
közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben a törlés valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy
jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

3.4. Kérheti, hogy korlátozzuk az adatkezelést

Ön kérheti, hogy korlátozzuk az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

Ön vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, ellenőrizzük a személyes adatok pontosságát;
Az adatkezelés jogellenes, de Ön ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
Már nincs szükségünk a személyes adatokra az adatkezelés céljából, de Ön igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez;
Ön tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az Adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az Ön jogos indokaival szemben.

Korlátozás esetén a személyes adatokat a tárolás kivételével csak az Ön hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni. A korlátozás esetleges feloldásáról előzetesen tájékoztatjuk Önt.

4. Jogorvoslati lehetőségek

4.1. Panaszt tehet a NAIH-nál

Amennyiben Ön szerint az Önre vonatkozó személyes adatok kezelése ellentétes az Adatvédelmi Rendelet előírásaival, úgy Ön jogosult panaszt tenni Nemzeti Adatvédelmi és Információbiztonsági Hatóságnál (NAIH).

NAIH

Elnök: dr. Péterfalvi Attila
Levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 9.
Cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.
Telefon: +36 (1) 391-1400
Fax: +36 (1) 391-1410
Web: http://naih.hu
E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu

4.2. Bírósághoz fordulhat

Amennyiben Ön szerint az Önre vonatkozó személyes adatok kezelése ellentétes az Adatvédelmi Rendelet előírásaival és ezzel megsértették az Ön Adatvédelmi Rendeletben foglalt jogait, úgy Ön jogosult bírósághoz fordulni.

A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható. A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. A perbe a Hatóság az érintett pernyertessége érdekében beavatkozhat.

A bírósági eljárásra az Adatvédelmi Rendeletben foglaltakon túl a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Második Könyv, harmadik rész, XII. Címében (2:51. § – 2:54. §) foglaltak, valamint az egyéb a bírósági eljárásra vonatkozó jogszabályi előírások irányadók.

4.3. Kártérítés és sérelemdíj

Ha az Adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével kárt okoz, vagy az érintett személyiségi jogát megsérti, az Adatkezelőtől sérelemdíj követelhető. Az adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

5. Egyéb

Az Adatkezelő bármikor jogosult jelen Adatkezelési Tájékoztatóban foglaltakat módosítani. Az esetleges módosítás a honlapon való megjelenéssel egyidejűleg lép 25hatályba, a változásról a honlapon felugró ablakban hívjuk fel a figyelmet.

Utolsó frissítés: 2023.07.25.

2. SZ. MELLÉKLET

A HELL Automata Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság

által működtetett közös belső visszaélés-bejelentési szabályzatához

A BEJELENTŐ TÁJÉKOZTATÁSA AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYOKRÓL

INFORMÁCIÓ A BELSŐ VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉRE, A BEJELENTÉSSEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSRA, VALAMINT A PANASZTÖRVÉNY SZERINTI VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI RENDSZEREKRE ÉS ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓAN

Tisztelt Bejelentő!

A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő 2023. évi XXV. törvény (továbbiakban: Panasztörvény) és a HELL Automata Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság) belső visszaélés-bejelentési rendszerének szabályzata (továbbiakban: Szabályzat) alapján a következő tájékoztatást adom Önnek.

1. Tájékoztatás a Panasztörvény szerinti belső visszaélés-bejelentési rendszerekre és eljárásokra vonatkozóan.

A Panasztörvény szerint Ön a bejelentését több csatornán is megteheti. Az első lehetőség, ha panaszát, közérdekű bejelentését az állami szerveknél, helyi önkormányzatoknál teszi meg. Közérdekű bejelentését a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében (https://www.ajbh.hu/kozerdeku-bejelentes-benyujtasa) saját nevében, vagy akár azonosítás nélkül is megteheti. A közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer üzemeltetéséről az alapvető jogok biztosa gondoskodik.

Ugyancsak ezen lehetőségek közé tartozik, ha a bejelentést a foglalkoztatójánál teszi meg. A Panasztörvény szerint a bejelentésre a foglalkoztatóval jogviszonyban álló személyek széles köre jogosult. A foglalkoztatónál történő bejelentés eljárási szabályairól jelen Tájékoztató 2. pontjából informálódhat.

A Panasztörvény 32. § (1) bekezdése meghatározza azokat az állami szerveket, amelyek elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert hoznak létre. Ezekbe az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerekbe is bárki tehet bejelentést.

A Panasztörvény kiemelt figyelmet fordít a visszaélés-bejelentők védelmére. Minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és amelyet a foglalkoztatóval meghatározott jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

A bejelentés megtétele jogszerű, ha a bejelentő a bejelentését a Visszaélés-bejelentési rendszerek valamelyikén, a Panasztörvényben meghatározott szabályok szerint tette meg, a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte, és a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.

2. Szóbeli bejelentő tájékoztatása az eljárási szabályokról

A Társaságok saját közös belső visszaélés-bejelentési rendszerét a társaság megbízása alapján a Panasztörvény 50.§-ban foglaltaknak megfelelően bejelentővédelmi ügyvéd közreműködésével működteti.

A bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentésben foglaltakat a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül kivizsgálja. Ezt a határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet meghosszabbítani. A bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbításának okairól tájékoztatni kell. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentő tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

A bejelentés kivizsgálása során a bejelentővédelmi ügyvéd kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.

A bejelentést a Panasztörvényben és a Szabályzatban meghatározott okok alapján a bejelentővédelmi ügyvédnek nem kell kivizsgálnia. Ilyen ok, ha a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg, ha olyan személy tette meg, aki a Társaságok közül a bejelentéssel érintett társasággal kapcsolatosan nem jogosult bejelentés megtételére, ugyanaz a személy, ugyanazt, a korábban már megtett bejelentést teszi meg, ismételten vagy ha a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmények vagy mulasztások, illetve egyéb visszaélések orvoslására.

Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a büntető feljelentés megtételéről.

A bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja. Az írásbeli tájékoztatás akkor mellőzhető, ha a bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást – utólag is igazolható módon – kifejezetten tudomásul vette.